Általános adatok:

  • bármilyen dolgozatot készítünk, úgy illik hogy a dolgozat végén megjelöljük azokat a forrásokat ahonnan “vettük” az információkat.
  • egy bizonyos témához a források lehetnek:
    • több jegyzet is amit saját kezűleg jegyzeteltünk (pl. előadáson, szemináriumon, kiállításon, stb.);
    • olyan dokumentumok is amelyek még nem jelentek meg a nagyvilág részére (pl. kutatási jelentések vagy felmérések);
    • cégeknél a titoktartási szerződés alatt állnak;
    • könyvek, könyv-fejezetek;
    • disszertációk;
    • amatőr vagy professzionális videó felvételek;
    • dokumentumfilmek;
    • internetes oldalak -portálok;
    • stb.
  • ezeket a forrásokat többféleképpen lehet felhasználni:
    • idézetenként (amit szó szerint lesz átmásolva);
    • gondolatként (nem szó szerint lesz átmásolva hanem a szerző saját szavaival de hivatkozva a forrásra)
  • bármilyen módon használjuk fel az adatokat, mindig hivatkoznunk kell a forrásra;
  • a hivatkozó mű azonosítására elegendő információt kell megadni
  • …

A bibliográfiai hivatkozások elkészítése

  • úgy van a mondás hogy “ahány ház, annyi szokás” … és ez így általában mert a mindegyik szerkesztő a saját stílusára esküszik és azokat is követeli (pedig létezik Nemzetközi Szabvány is ami alapján létrejött a Magyar Szabvány is (MSZ ISO 690:1991)
  • Az MSZ ISO 690:1991 szabvány a 2. kiadás, „érvényteleníti és helyettesíti az 1. kiadást (690:1975), amelynek szakmai revízióját tartalmazza ….E szabvány meghatározza a publikált könyvekre és időszaki kiadványokra, a bennük található fejezetekre és cikkekre stb. … vonatkozó bibliográfiai hivatkozások adatelemeit. Előírja a hivatkozások adatelemeinek sorrendjét és a forráskiadványból származó információk leírására és megjelenítésére vonatkozó szabályokat. E szabvány a szerzők, a kiadók és a szerkesztők számára készült, a hivatkozások bibliográfiai jegyzékének összeállításához, illetve a szöveges részben előforduló hivatkozások megfelelő feltüntetéséhez. Nem alkalmas a szabvány a könyvtárosok, a bibliográfusok és az indexelők által készített teljes bibliográfiai leírások céljaira.”
  • A Szabványban megadott hivatkozási formátuma csak ajánlásként van megadva és ezek kiadványonként eltérhetnek, viszont ajánlott hogy egy dolgozaton (cikken és könyvön belül) ugyanaz a stílus legyen használva;
  • …

Hivatkozások elkészítése és a fontosabb típusok

  • a hivatkozások típusai:
    • Hivatkozás a kiadvány egészére (könyvek, folyóiratok, újságok, stb.);
    • Hivatkozás a kiadvány egy bizonyos részére ();
    • Hivatkozás a kiadvány egy bizonyos helyére;
  • Attól függetlenül hogy milyen típusú a hivatkozás, használni kell az adatelemek közötti egyértelmű pontozást (pont, kettőspont, vessző, -, zárójelek) és az elhanyagolható (nem kötelező)  részeket általában dőlt karakterekkel írjuk;

Hivatkozás a kiadvány egészére

  • Szerző(-k): Cím. Kiadás száma. Kötet száma. Megjelenés helye, kiadó. éve. Terjedelem. (Sorozat címe, kötet száma).

pl: Akárki A: Hivatkozások elkészítése. I. köt. I–II kötet. Város., 1900.

  • A háromnál több szerző által írt mű címe. Szerk.: Neve. Kiadás száma. Kötet száma. A megjelenés helye, kiadó. éve. Terjedelem. (Sorozat címe, kötet száma).

pl:  Receptek 1–12. Szerk.: Ádám, Éva, Péter, Pál, Barta, Gábor. Város., 1900

  • Cím. Szerzőség. Kiadás. A részegység megjelölése (keltezés és/vagy sorszám). Megjelenés helye, kiadó, éve. (Sorozat címe, kötet száma).

pl: 100 legjobb recept (Nagyi konyhája). (Város, Év, 12/december)

Hivatkozás a kiadvány egy bizonyos részére

  • A tanulmány (cikk) szerzője (szerzői): A tanulmány /cikk/ címe. In: A tanulmánykötet címe. A tanulmánykötet Szerk.: Neve. Kiadás száma. Kötet száma. A megjelenés helye, kiadó. éve. Terjedelem.(Sorozat címe, kötet száma).

pl: Első Ádám, John Doe : Görög receptek,  In: A világ legjobb receptjei. I. köt. Város., 1xxx. 100–199 p.

  • nagyon sok bibliográfiában a szavak mellet a latin rövidítések is megtalálhatóak de a magyar kiadok nem nagyon kedvelik ezért a lefordított verziót használják: (a fontosabbak)
    • ha a megjelenés helye Budapest: Bp. (minden más települést kiírunk)
    • kötetszám megadáskor a kötet szó: köt.
    • ugyanott: uo.
    • idézett mű: i. m. (szóközzel!)
    • lásd: l. vagy ld.
    • jegyzet: jz. vagy jegyz.
  • általában az első kiadás a nyomdák nem tüntetik fel de a következő kiadásoknál ezt megjelölik konkréten:
    • bővített = bőv.
    • javított = jav.
    • átdolgozott = átdolg.
    • 2 kiadás = 2 kiad.

A történetnek nincs vége …

… folytatása következik!

Ha nem szeretnél lemaradni az újdonságokról akkor ne  feledd megnyomni  a “Feliratkozom” gombot

Bibliográfia: